Szerinted ez segít?
2020. március 19. írta: TheMeetime

Szerinted ez segít?

Ahogy telnek a napok, úgy sokszorozódik azoknak a posztoknak a száma a közösségi médiában, amiben az idősekkel kapcsolatosan nyilvánítanak véleményt a fiatalabbak. Igen, sajnos sokan vannak az utcákon még mindig, igen, szerintem sincs ez így jól és igen, aggódhatunk is értük, mérgesek is lehetünk, de ennek az uszításnak van értelme?

woman-sitting-near-door-2028636.jpg

Szerintem nincs. Senki nem ment oda egyikőjükhöz sem, hogy beszéljen vele pár percet, hogy miért is van itt. Nem leüvölteni a fejét, megjegyzéseket tenni, hanem beszélni, beszélgetni. Hiszen akár tetszik, akár nem, az idős emberekhez ugyanannyi – ha nem több – türelem szükségeltetik, mint a gyerekekhez. Mert azt elfogadjuk, hogy valakinek kiskorában mindent ezerszer el kell mondani, olyankor türelmet gyakorlunk, nem üvöltünk – jobb esetben – de egy felnőttől mindezt már elvárjuk és nem toleráljuk, ha nem úgy viselkedik, ahogy mi gondoljuk.

Bárki, bármit mond, félünk. Most már félünk. Én is, Te is, Mindenki. Nagy valószínűséggel még az a nyugdíjas is, aki most az utcán sétál. De lehet úgy van vele, neki már mindegy és sajnos nem gondol bele abba, hogy ez nem csak rá veszélyes. Nem olyan, mint egy szimpla betegség, ami, ha elviszi, a környezetének „csupán” lelki fájdalmat okot. Ez most más. Ne legyél abban olyan biztos, hogy fel tudják mérni a helyzet súlyát. Ami Neked természetes, Neki lehet sajnos nem az. És az, hogy a saját félelmünket rajtuk töltjük ki, baromira nem segít semmin.

Mert sok esetben ez a helyzet. Hiszen nagy százalékban nem tanultuk meg kezelni a félelmeinket és ennek legfőbb „gyógyszere”, ha egyszersmind elkezdünk valaki mást okolni. Kivetítjük rá egyfajta haragként. Mert Ő az oka, miatta van ez. Pedig, ha kicsit megnézzük a másik oldalt..azért valljuk be, az utazás nem az idősek elsőszámú hobbija – hanem a miénk, fiataloké. Az, hogy a vírus rájuk veszélyesebb? A számok ezt mutatják.. egyelőre. De a világszintű terjedése nem annak köszönhető, aki a lakása és a bolt között ingázik naponta. Így nem más egy kicsit a dolog?

Biztos vagyok benne, hogy azt fogod mondani, nem, merthogy most..igen, most mindenkinek a felelőssége, legyen az idős, fiatal, középkorú vagy épp kisgyerek. Az nem baj, hogy a tinik bandáznak? Dehogynem. Csak ők még nem lettek megijesztve azzal, hol halálos lehet rájuk a vírus. Ez ilyen egyszerű – és hozzáteszem, így is látni őket szidó embereket is.

Nálam a félelem ma hajnalban ért el egy olyan pontot, hogy felriadtam és bármilyen álmos is voltam, nem tudtam visszaaludni. De még csak úgy a plafont nézve lenni sem, így a telefonomon játszottam, hogy megnyugodjak és kicsit eltereljem a figyelmem. Mert bár odafigyelek magamra, annyira belém mászott ez a jelenlegi helyzet, az aggódás, hogy úgy tűnik, tudat alatt bizony előtör. De erre nem az a megoldás, hogy egymással vagyunk agresszívak, hogy utálkozunk, gyűlölködünk. Mindenki, egyszerre van ebben a trében most.

És biztos lehetsz benne, hogy az idős ember nem fog segítséget kérni. Hogy is hisszük ezt, mikor mi magunk is ódzkodunk sokszor attól, hogy valakihez segítségért forduljunk. Ha nem ajánlod fel neki, akár többször is, nem fogja kérni. Mert lehet, hogy szimplán öntörvényű, csökönyös, és igen, lehet, hogy utálatos, önző. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak azzal a tudattal él, hogy így is mindenki azt szajkózza, hogy csak teher, hát minek okozzon még több gondot másnak, inkább megoldja ő maga, ahogyan eddig is tette. Mert sokuknak lehet már nincs senkije – vagy, ha van is, nem törődnek velük. Így megszokták az egyedüllétet, a távolságtartást. Vagy már csak az az egy-két beszélgetőpartner az, aki a napjaik része és ebbe menekülnek az egyedüllét elől – a napi rutin biztonságérzetet ad!

Nem tudhatod, mi játszódik le bennük. Nem ismered őket. És, ami alapjaiban egy fikarcnyit sem érdekel, most mégis hatványozottan feszültséget kelt benned. Ideges vagy, félsz, aggódsz, ez mind érthető. De az a megoldás, ha ítélkezel? Ha arra vetíted ki a félelmed, akit eddig észre sem vettél a mindennapokban? Nem a nyugalom megőrzése, a fizikai és lelki állóképesség erősítése lenne a cél, ezek gyengítése és az ellentétek fokozása helyett?

Remélem megérted, mit is szerettem volna mondani mindezzel..

 

További tartalmakért csatlakozz Te is a TheMeetime Facebook és a TheMeetime Instagram oldalamhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://themeetime.blog.hu/api/trackback/id/tr415535450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.