Sokszor gondolkodtam már azon, hogy is kerültem én ide, mi juttatott el eddig a pontig az életemben. Természetesen a jó és rossz döntéseim, de talán az, hogy még nem vagyok elégedett azzal, ahol tartok annak köszönhető, hogy nem éltem a lehetőségeimmel, azokkal a döntésekkel, amik az életem teljesen más irányba terelhették volna. Egyszerűen csak léteztem és hagytam magam sodródni az árral, mindenféle konkrétabb elképzelés, jövőkép nélkül. Így, amikor már kénytelen voltam valóban a kezembe venni az életem irányítását, az a folyamat is elkezdődött, aminek eredményeképp több élet volt az elmúlt 6 évemben, mint azelőtt bármikor. És, hogy mire jutottam a tapasztalások által?
Először is – mintegy nulladik pontként – arra, hogy sokkal egyszerűbb akkor elkezdeni változtatni, amikor úgymond rá vagyunk kényszerítve minderre. Hiszen ahhoz, hogy önszántunkból jelöljünk ki egy másik irányt, hatalmas akarat és kitartás kell. De ugyanakkor, ha külső hatások kényszerítenek minket a változásra, dacolhatunk, de lépni fogunk, mert nincs más kiút. Így mindenekelőtt őszintén csodálom azokat, akik önmaguktól képesek változni, változtatni. Nyilván ebben is benne van az ok, miszerint ezek a személyek is valami miatt kellemetlenül érzik magukat a jelenlegi életükben, de felismerni az okot és lépéseket tenni a változásért messze nem ugyanaz. Sajnos nagyon sokan pontosan tudják, hogy ideje lenne lépni, mégsem teszik, ezzel benne ragadva egy boldogtalan helyzetben, életben.De miért is nem tesszük, ha tudjuk? A helyzet az, hogy az évek alatt mindig ugyanaz lett a válaszom erre a kérdésre: félelemből. Mert félünk mindentől, ami új, ami bizonytalan, amivel kapcsolatban kicsit is meginoghat a biztonságérzetünk – és teljesen mindegy, hogy az a biztos dolog mondjuk olyasmi, ami folyamatos fájdalmat okoz, mert egy a lényeg, hogy biztos.
Így most összegyűjtöttem 8 ajánlást arra vonatkozóan, hogyan is tehetünk lépéseket afelé, hogy megtaláljuk a hivatásunkat, a saját életünket. Azt, ami még a nehézségeivel is boldogabbá tesz, mint amin épp félünk változtatni.
1. Felejtsd el a biztonsági játékot – vagy legalábbis lazíts a kötélen!
Hiszen akármennyire is jó biztosra menni, ha ehhez ragaszkodsz, soha nem fogsz eljutni semeddig. Mert minden egyes új tapasztalás megriaszt majd és inkább egyből behúzod a kéziféket, rosszabb esetben vissza is fordulsz. De ne tedd! Ha sosem kezdesz bele valami újba, sosem jutsz el addig, hogy új ismeretekre tegyél szert, hogy megtaláld azt, ami és aki valójában vagy.
2. Próbáld ki magad több területen
Kapcsolódva az előző ponthoz, nagyon fontos, hogy ne félj valamitől csak azért, mert ismeretlen. Én is sokáig abban a hitben éltem, hogy ha valamit nem tudok, az a megoldás, hogy akkor nem csinálom, de ennél nagyobb hibát el sem követhettem volna. Ma már tudom, hogy minden egyes új hobbi vagy akár csak egy első alkalom tapasztalás és ezek a tapasztalatok segítenek a leginkább annak megismerésében, hogy tudjam, mi az, amit igazán szeretek, mi az, ami mondjuk csak tetszik, de huzamosabb ideig nem kötne le, vagy épp egyáltalán nem is nyerte meg a tetszésem.
Számomra például vannak olyan tevékenységek, amiket imádok csinálni, de biztos vagyok benne, hogy munkaként soha nem fogok rájuk tekinteni, nem lesz célom a pénzkereset általuk, mert annyira nem erős bennem ez a vágy – vagy épp elrontaná magát az élvezetet, netán megutálnám és már nem akarnám hobbinak sem.
Így bár jogos a felvetés, hogy azt csináld, amit akkor is örömmel csinálnál, ha senki nem fizetne érte, mégis ennek a valaminek egy olyan tevékenységnek kell lennie, amibe a szíved-lelked bele tudod tenni – magadért és másokért egyaránt.
3. Türelem
Ebben a mai rohanó világban úgy vettem észre, hogy sokan a türelemmel állunk egyre inkább hadilábon. Hiszen minden azonnal kell, már tegnapra, gyorsan, gyorsan, gyorsan, azonnali eredmények, számok, siker… De a valóság az, hogy türelem nélkül csak szétcincáljuk magunkat és egymást. Ha valaki képtelen kivárni egy adott dolog vagy folyamat idejét, biztos, hogy nem azt az eredményt fogja kapni, amit várt és nem véletlenül. Nem lehet siettetni a dolgokat és ezt akkor is el kell fogadni, sőt egyenesen meg kell barátkozni vele, ha kellemetlenebbnek érezzük, mint egy fogfájást. Ugyanis ahogyan a türelmetlenségünket okozó stressz szintje csökken, úgy tudunk egyre jobban a feladatra, a célunkra koncentrálni, s egyfajta paradoxonként, egyre gyorsabban haladni.
folytatás a következő cikkben, melyet az alábbi linken érsz el: Útkeresés – Hogyan találd meg a hivatásod? (folytatás)
