Furcsa dolog a félelem. Óv, ugyanakkor gátol is sokszor. Megtanulunk együtt élni vele, mint egy kellemetlen, mégis szerethető és biztonságot nyújtó baráttal és elfogadjuk, hogy ez is a mindennapjaink szerves része. De valóban így kell, hogy legyen?

Mindenki fél valamitől. Te is, Én is, még az is, aki ezt sosem vallaná be. Ha nem is feltétlen fizikai szinten, lelki tekintetben biztosan. Ez a gyerekkorunkban kifejlődött tulajdonságunk egyben segít és akadályoz is életünk során és a legérdekesebb, hogy valójában az agyunk, a gondolataink irányítják. Hiszen gyakorlatilag mi döntjük el, mitől félünk, a hiedelmeink vezetnek elsősorban, hogy mit láttunk, olvastunk, hallottunk az adott témával kapcsolatban. Persze, vannak olyan félelmek is, amik egy rossz tapasztalat miatt alakultak ki, de leküzdeni azokat is le lehetne, csupán az eszünk erősebb irányító ilyenkor, mint az akaratunk.

Nekem az egyik legnagyobb gondom a tériszonyom. A mai napig nem tudom leküzdeni teljesen, pedig azért már tettem lépéseket felé. Magas hegyekre másztam, sziklaszirtekre, a masszív hidakkal sincs már gondom, de amint egy olyan épített dolgon kell fel/átmennem, amin úgymond "magam alá" látok (pl egy kilátó vagy egy függőhíd), ledermedek és gyakorlatilag elkap a halálfélelem. Ez az a fajta félelem, amit szerintem csak azok értenek, akik szintén tériszonnyal küzdenek. Nem tudom megmagyarázni, hogy mi történik olyankor velem, gyakorlatilag annyit érzek, hogy összedől, amin épp állok, lezuhanok és hiába szeretnék mást elhitetni magammal, az agyam leblokkol. Szóval van még mit dolgoznom rajta, hogy leküzdjem. :)

Pedig milyen szép is volt itt fenn állni (és lett volna átmenni rajta):

Ugyanakkor, amit életem egyik legnagyobb sikerének tekintek, hogy mindezek ellenére, 3,5 éve mégis rávettem magam, hogy repülőgépre üljek. Iszonyatosan féltem, nem csak az első, de még a 5. utamon is.. Viszont az akaratom erősebb volt, mint a félelmem - el akartam jutni távolabbi helyekre is, ahova már irreális lenne egy buszos út. Persze ehhez kellett egy erős lökés, mert ugyan a barátaim már évek óta győzködtek, nem engedtem az elképzelésemből, a makacsságomból, a berögzült gondolataimból, a hiedelmeimből. Aztán jött egy (azaz kettő) születésnapi ajándék..úgy döntöttem anyut és aput is meglepem egy-egy utazással. Kettesben, anyja-lánya, apja-lánya utazás volt a célom, mert ilyet még sosem csináltunk. Anyuval egyszerűbb volt a helyzet, ugyanis pont megláttunk egy buszos körutazást és le is csaptunk rá. Egy szülinap pipa. No, de apu már nehezebb eset volt. Sosem volt egy nagy utazó, együtt a család is inkább itthon nyaralt mindig. Így aztán nagyjából egy évbe telt, mire olyan várost tudtam mondani neki, amire felcsillant a szeme - én pedig éltem a lehetőséggel és úgy döntöttem, hogy nem egy fránya repülés fog megakadályozni abban, hogy apunak megmutassam a világ másik végét - na jó, egyelőre csak Európáét. :) Portugália lett a nyerő, és bár addig szinte a (bakancs)listámon sem volt, elkezdtem olvasgatni róla és megszerveztem az első apja-lánya repülős utunkat. Az egészben a legszebb az volt, hogy mindkettőnk akkor repült életében először. Mondanom se kell, amíg apu gyakorlatilag kisgyerekként élvezte a felszállást én majd' meghaltam a félelemtől. De sikerült! Megtettem, mert meg akartam tenni. Azóta pedig már 28 repülésen vagyok túl, melyekből jó pár már egyedüli utazás volt és a portugáliai nyaralás pedig életünk egyik legszebb élménye lett, az ország pedig a közös kedvencünk - vissza is tértünk oda már azóta. ;)

Nem mondom, hogy a repülés is hasonló nagy kedvenc lett, mert jobb szeretek a földön járni és bár csoda dolgokat láttam már fentről, boldogan nyugszom meg, amikor földet érünk. De mégis megteszem, repülök, még ha félek is, mert a célom erősebb! És egyszer valóban látni fogom a világ másik végét is! ;)

És igen, tisztában vagyok azzal is, hogy bár ez nem épp a mindennapos félelmek egyike, amivel ne lehetne együtt élni, hiszem azt, hogy minél több félelmünket küzdjük le, annál inkább nő az önbizalmunk és leszünk egyre bátrabbak.

Te mitől félsz? Tedd meg az első lépést ma a leküzdése felé!

Még több tartalom: TheMeetime Facebook oldal

Még több kép: TheMeetime Instagram