TheMeetime

Elnémulva - amikor nincs új üzenet

2019. június 18. - TheMeetime

Biztos veled is előfordult már, hogy nagyon vártál egy üzenetet valakitől, de az csak nem akart megérkezni vagy esetleg pont te voltál az, aki valamilyen okból kifolyólag nem válaszoltál a másiknak. Mindegy, milyen személyiség vagy, időről időre megteszed, akkor is, ha tudod, fordított esetben rosszul érint a dolog. De vajon mi tart vissza minket attól, hogy bepötyögjünk pár sort annak, aki a válaszunkat várja?

blur-day-daylight-1310532.jpg

Az utóbbi időben egyre több olyan történettel találkozom, miszerint arról panaszkodnak emberek, hogy xy nem válaszol nekik, és hogy ez vajon miért lehet. Mennek a találgatások és ahogy telik az idő profibbnál profibb összeesküvés elméletek is születnek, amiknek persze semmi értelmük. Egyszerűen nem vagy annyira fontos a másiknak, hogy reagáljon, hallani az általános megoldást, de szerintem ez sem feltétlen igaz minden esetben. Így sorra vettem néhány okot, vajon mi is késztethet minket a hallgatásra...

1. Közöny

Igen, tényleg van, amikor egyszerűen csak tojik a másik a fejedre és eszébe nem jut, hogy neked esetleg fontos lenne a válasza. Hogy miért is alakul ki ez bizonyos embereknél, nehéz megmondani, de ha kinyitod a szemed, idővel te is meglátod, hogy nem éri meg tovább egy percet sem fecsérelni az illetőre. Engedd el!

2. Félelem

Érdekes ugye? Ki is félne egy üzenet megírásától? Ha attól nem is, de a tartalmától sokan megijednek, hogy vajon mit fog szólni a másik fél hozzá, hogyan írja le, amit gondol, majd egyszer csak jön a döntés, jobb, ha inkább sehogy sem teszi. Mert ugye az őszinteség nem mindig okoz kellemes pillanatokat, így könnyebb a némaságba menekülni, ami viszont semmit sem old meg. Nem visz előre, nem hoz megoldást, csupán félreértéseket, rossz érzést, elválást. Megéri gyávának lenni és abban élni, mi lett volna ha..? Sosem tudhatod, a másik hogyan reagál, lehet csupán te gondolod azt, hogy nem fog megérteni. Vállald a gondolataid, légy bátor, bármi is várjon a túloldalon!

 3. Bosszú

Mi felnőttek néha túl jók vagyunk a gyerekes játszmákban és a legváratlanabb pillanatokban tudjuk ezeket alkalmazni. Megbántott valaki? A legjobb megoldás, ha szótlansággal bünteted. Nem, még véletlenül sem! Attól, hogy nem mondod el, mi bajod és úgy érzed így elégtételt vettél a másikon, csak azt bizonyítod, hogy nem nőttél fel és az értő kommunikációnál többre tartod a duzzogást, sértődést, kicsinyeskedést. Szerintem már gyerekkorban sem egy jó irány, de felnőttként egyenesen nevetséges. Sértődés helyett inkább tisztázzátok a félreértéseket.

 4. Magányra vágyva

Manapság már szinte alig van olyan pillanatunk, amikor ténylegesen egyedül lehetünk. A telefonunk mindig velünk, azon minimum 2-3 chat alkalmazás és akkor még az egyéb értesítésekről nem is beszéltünk. Emiatt aztán időről-időre eljön a pillanat, hogy azt mondjuk elég, most megszűntem létezni, legalább egy fél órára hagyjon mindenki békén. Történik bármi végzetes, ha nem válaszolsz azonnal? Szerencsére az esetek 90%-ban nem és csak mi hisszük azt, hogy most azonnal válaszolnunk kell a másiknak, miközben… Szóval igen, van, hogy csupán ennyi az indok.

 5. Elfoglaltság

Amit sokan nem hisznek el, pedig van, hogy az üzenet túloldalán lévő illető tényleg nem ér rá vagy nem tud válaszolni – mert épp olyan helyen van, olyan munkája van, amibe elmerült, tárgyal, bármi lehetséges. Azonban egy valamit érdemes megjegyezni. Ha órák múlva sem érkezik még csak egy kétszavas válasz sem, esélyes, hogy inkább az 1-es pont áll fenn, mintsem ténylegesen a sok munka.

 6. Valami véget ért

Nem, ez nem feltétlen fáj, mint a dalban, de van, hogy elérkezik a pillanat és rájössz, az adott személlyel már nincs miről beszélgetned. Ezt pedig ugye nem szokás bejelenteni, hogy mától megszakítom veled a kapcsolatot, hanem egy idő után csak észreveszitek, hogy kiléptetek egymás életéből. Nincs mögötte sértődöttség, a korábban említett kicsinyes bosszú, egyszerűen megváltoztak a dolgok és tovább léptetek. Azt hiszem, az egyetlen pont az összes közül, melyet valahol mindketten éreztek és nem okoz fájdalmat – persze ettől még szomorú.

 7. Szenilitás

Talán a legviccesebb eset, ami aztán persze okozhat kellemetlen perceket, de akár nevethettek is rajta egyet később. A pillanat, amikor valahova rohanva vagy két feladat közt gyorsan megnézed, ki és mit írt, ki is gondolod már a válaszod is, majd valami közbe jön és hopp, elfelejtetted elküldeni a választ. Nyilván ehhez is kell emberismeret, hogy tudd a partnered kicsit kelekótya és nem lehet mindig ezzel sem takarózni, de tény, vannak szétszórt emberek. Inkább csak nevessetek egyet ilyenkor!

 8. Nincs mit válaszolni

És a végére hagytam a legegyszerűbbet. Amikor elolvasod az üzenetet, nyugtázod és mész tovább a dolgodra. Ez a folyamat nyilván leginkább barátok közt állhat fenn, mikor már ismeritek egymást annyira, hogy tudjátok, nem feltétlen kell mindenre reagálni. Hogy fura lenne? Kinek mi. Szerintem, ha már ismeritek egymást annyira, hogy tudjátok, nem okoz a másikban világvége érzést, nem kell, hogy problémát okozzon.
abandoned-antique-architecture-263532.jpg

Most már te is láthatod, nem minden fekete vagy fehér, így nem kell mindent magadra venni. Amennyiben pedig te vagy a fenti esetek valamelyikének fő gyakorlója, gondold át, miért is teszed ezt a másikkal. És, ha már megteszed, nem lehet, hogy jobb lenne-e inkább lezárni a kapcsolatot. Mert bár van, amelyik helyzet tényleg tud vicces és szórakoztató is lenni ugyanakkor van, amikor egyszerűen nem fair a másikkal szemben így cselekedni. Nem rossz néha belegondolni a másik helyzetébe is, hidd el!

A bejegyzés trackback címe:

https://themeetime.blog.hu/api/trackback/id/tr3514899778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Norbi5 2019.06.19. 07:50:02

Velem sokszor előfordul, hogy ügyfelek keresnek meg Messengeren (számítógép javítással foglalkozom, Facebook oldala van a szerviznek). Leirják a problémát, elkezdünk beszélni, majd 10-20 percekre eltűnnek, nem válaszolnak a kérdéseimre. A másik dühítő szokás, amikor árakról érdeklődnek vagy hogy mikor tudok menni, majd amikor közlöm, se köszönöm, se semmi, többet nem reagálnak akár napokig (megjegyzem, a környéken a legolcsóbb vagyok, szerencsére a hírem is jó).

Void Bunkoid 2019.06.19. 10:20:09

Eleve mindenkinek észben kellene tartania, hogy a push üzenetszolgáltatást annak idején a RIM fejlesztette ki a Blackberry telefonjaira, elsősorban EMAILEK továbbítására (hogy a mindenféle egzekutív főmuftik számítógép híján se maradjanak email nélkül).

Így a push üzenetek, hiába lett maga a GUI olyan, mint egy csetprogram, gyakorlatilag olyanok mint akár az smsek, gyakorlatilag miniatűr "emailek".

Viszont a csetelés szokásai is megváltoztak ezzel, most már nem ül le az ember dedikáltan egy számítógép elé csetelni (és elsősorban azzal foglalkozni, max háttérben zenét hallgat vagy dolgozik, vagy akármi), és a zsebben hordható internet is illúzió. Hiába vihetjük magunkkal, és vagyunk bármikor elérhetőek, elsősorban NEM OTT élünk, és igen, van hogy akár egy teljes napra kurvára lesz*rjuk a csetüzeneteket mert éppen dolgozunk, nyaralunk a családdal, temetésen vagyunk, lagziban vagyunk, a kertben ganézunk, lakást festünk, satöbbi, és igen, van, amikor a való életünk fontosabb, mint az, hogy Mancika átlökött egy fotót hogy milyen fasza táskát vett a glamúrnapokon, és hogy azonnal szénné lájkoljuk meg megmondjuk hogy hú de szíp.